Emésztőrendszerünk csak speciális alkalmazkodás árán tűri el a glutént, ám sokaknál ez az alkalmazkodás nem tökéletes. A glutén gyakorlatilag a vékonybél felszívóképességét teszi tönkre. Az immunrendszer a glutén ellen folytatott küzdelmében szabályosan “leborotválja” a bélbolyhokat, és ez drámaian rontja a vékonybél tápanyagfelvevő képességét.

A gluténérzékenységnek három fázisa van súlyossági sorrendben a következők: allergia, érzékenység (intolerancia), coeliakia (lisztérzékenység).

Búzaallergia
Az ételallergia bármely életkorban kezdődhet. Búza allergia esetén felfokozott immunválasz alakul ki a búza fehérjéire, ezen belül vagy a gluténra, vagy bármelyik másik fehérjére. A búza allergia elmúlhat, és főleg a gyerekek, nagyon gyakran kinövik.

Búza érzékenység, avagy a nem coeliakiás glutén érzékenység
A búza érzékenység, amit nem coeliakiás glutén érzékenységnek (NCGS), vagy nem-coeliakiás búzaérzékenységnek (NCWS) is neveznek, az az állapot, amikor a beteg tünetekkel reagál a búza/glutén tartalmú étel elfogyasztására, de a coeliakia vagy a búza allergia a megfelelő vizsgálatokkal kizárható volt. Ezekben az esetekben a tünetek rendkívül változatosak. Maga az érzékenység is a búza fehérje eltérő részeire vonatkozhat. Ugyanakkor más szénhidrátoknak és rostoknak is szerepe lehet a tünetek kialakulásában.

*A gluténmentes termékek nemzetközi jelölése

A gluténérzékenység tünetei
Fejfájást, fáradékonyságot, ízületi fájdalmakat, légzési nehézségeket, depressziót, és akár terméketlenséget is okozhat. A gluténérzékenyeknek olykor vannak hasi tünetei, de gyakoribb, hogy a tünetek emésztőrendszeren kívüliek. A gluténérzékenység növeli a következő betegségek kockázatát: az I-II. típusú cukorbetegség, elhízás, gyomor- és bél daganatok, agyi rendellenességek, autizmus, pajzsmirigy, asztma, ízületi gyulladás, krónikus fáradtság, Crohn-betegség, depresszió, ekcéma, migrén, valamint gyomor- és bélrák betegségek.

A gluténérzékenység vérvizsgálatból, szövettani mintavételből (vékonybél biopszia) és genetikai vizsgálatból is kimutatható. Az első kontrollvizsgálat 3-6 hónappal a gluténmentes diéta megkezdése után javasolt, és 6 havonta érdemes az ellenőrző vizsgálatokat megismételni. A szigorú gluténmentes diéta bevezetése után a vékonybél 1 – 3 év alatt regenerálódik, a korábbi tünetek javulnak, vagy el is múlnak. Azokat a pácienseket, akik pontosan betartják a szigorú gluténmentes diéta előírásait, egészségesnek kell tekinteni.

Bár az igazolható gluténérzékenyek száma alacsony, ennél valószínűleg sokkal több embert érint a probléma. A mértéktelen glutén fogyasztás mindenkiben okozhat kellemetlen tüneteket, amiket jobb elkerülni.

Coeliakia
A coeliakia élethosszig tartó autoimmun betegség, amit az ételekkel elfogyasztott glutén által kiváltott abnormális immunválasz okoz. Ez egy nagyon lényeges különbség a három betegség között. A coeliakiának genetikai alapja van, azaz csak olyan embereknél fordul elő, akik hordoznak bizonyos, kockázatot jelentő genetikai jellemzőket. Azonban a genetikailag hajlamos embereknek csak kis százalékában alakul ki valóban a coeliakia, függetlenül attól, hogy valamennyien fogyasztanak glutént.

Amíg az érintett személy glutént fogyaszt, az abnormális immunreakció folyamatosan támadja a szervezet saját szöveteit, legfőképpen a vékonybelet. Ez gyulladást vált ki, és a bélnyálkahártya károsodását okozza. Azonban az immunreakció nem mindig korlátozódik a vékonybélre, más szerveket is érinthet. Így a coeliakia számos emésztőrendszeri és azon kívüli tünetet is okozhat. Mivel a tünetek nagyon széles skálán mozoghatnak, és sokszor hasonlítanak más betegségekre is, a coeliakiát gyakran nem veszik észre, ezért is nevezik “klinikai kaméleonnak”.

A gluténmentes diéta helyes kivitelezésének fontossága

A gluténmentes diéta kivitelezéséhez fontos, hogy tisztában legyünk olyan alapfogalmakkal, hogy mi a különbség a búzaallergia, gluténérzékenység és a coeliákia között, mi a glutén, melyek a glutént tartalmazó gabonák, mi a helyzet a zabbal, mi számít gluténmentesnek, mi tartozik a gluténmentes diétába, mire figyeljünk vásárláskor, boltokban és éttermekben, az otthoni ételkészítésnél, milyen gluténmentes alternatívák léteznek, vagy például mi a 9 leggyakoribb gluténmentes „gabona” alternatíva stb.

Minderre azért van szükség, hogy biztosan jól kivitelezzük a diétát és az egészségünket szolgálja.
A helyesen kivitelezett gluténmentes diéta nemcsak a tüneteket szünteti meg, hanem segít a betegségek megelőzésében, és az egészségmegőrzésben is.

Marton Melinda

Erről szól legújabb könyvem a Gluténmentes Kisokos, bővebb információért kattints ide:
http://testtudatos-taplalkozas.hu/glutenmentes-kisokos-konyv/
*Gluténmentes Kisokos

Marton Melinda

Marton Melinda

Okleveles táplálkozási tanácsadó, a gluténmentes teljes értékű növényi táplálkozás és a helyes ételtársítás szakértője, négy könyv szerzője.