Egyre több embernek okoz stresszt és boldogtalanságot az evés. Nagyon sokan már nem tudják eldönteni, hogy mit egyenek és mit ne egyenek, végülis kinek higgyenek. Nincs mindenkinek ideje utánajárni, hogy mi az igazság. Hogy jobban is értsd miről van szó írok pár példát.

Az egyik legújabb táplálkozási trend szerint ne fogyassz egyáltalán olajakat, zsírokat, mert a feldolgozott élelmiszer kategóriába tartoznak és nem teljes értékűek (Michael Gregger kutatása alapján). A fő érv az, hogy a tápanyagoknak csak a töredékéhez fogsz hozzájutni, és az olajban sült ételek DNS mutáción mennek keresztül. Ehelyett a zsírokat és olajokat kizárólag teljes értékű formában vidd be (például: olajos magok, avokádó, olívabogyó stb.).

Ezzel szemben a makrobiotika, ami egy ősi tapasztalatokon alapuló életmód és táplálkozási rendszer megengedi az olaj használatot, és a téli időszakban még a mély olajban (5 cm mély) sütést is javasolja. Az olajban sült ételekhez jégcsapretekből, vagy retekből készült savanyúságot javasol, ami megkönnyíti az olaj emésztését. A lényeg, hogy a makrobiotikus táplálkozási rendszert követve sok ember gyógyul, és sikeresen megőrzi az egészségét úgy, hogy fogyaszt olajat.

De ha már itt tartunk, akkor a makrobiotikus táplálkozási rendszer szerves része a főként gabonaalapú étrend (beleértve a tönkölybúzát is) mellett az alga, miszó, kombucha, erjesztett ételek, tenger gyümölcsei. A makrobiotikus táplálkozási rendszer elsősorban japán embereknek lett létrehozva, az ottani körülményeknek megfelelően. Magyarországon a helyi adottságok nem éppen ennek az étrendnek a megvalósításának kedveznek. A különleges alapanyagokat persze be lehet szerezni, de elég drága mulatság.

És ha már itt tartunk, akkor a makrobiotikával élesen szembe helyezkedik a paleolit étrend, ami épp a gabonákat zárja ki teljesen a húsfogyasztás javára. Emellett a paleolit kizárja a tejet, tejtermékeket, burgonyát, bab- és borsóféléket, földimogyorót. Akkor most együnk gabonát vagy sem?

Vagy a “vegán” (növényi) étrend, ami teljesen kizárja a húst, tojást, tejet, tejterméket és a mézet. Akkor most végülis mégse együnk húst?

Vagy vegyük a legújabb tudományos megközelítést (Rob Hobson kutatása alapján), hogy bizonyos ételek megfelelően kombinálva szinergiát alkotnak egymással (együttes hatásuk jobb lesz, ha együtt fogyasztjuk őket), mint például a saláta és az olaj, a bab és a paradicsom, a zöld tea és a citromlé. Ez eddig rendben is van, de ide sorolják a banánt és a joghurtot is.

Ezzel szemben az Ayurvéda, ami egy több mint ötezer éves tudomány, a banán és a tej párosítást az összeférhetetlen kombinációk közé sorolja. A gyümölcs és joghurt kombináció méreganyagok felhalmozódásához vezet a szervezetben.

A példákat a végtelenségig lehetne folytatni, mert rengeteg ellentmondás létezik ma a táplálkozásban.

Elég összezavaró ugye, ez a sok egymásnak ellentmondó irányzat? Akkor most kinek van igaza? Végülis akkor most nyugodtan edd meg a banánt és a joghurtot együtt vagy ne? Használj olajat a főzésnél, sütésnél vagy ne? Főként gabonákat egyél vagy egyáltalán ne egyél gabonát? Főként húst egyél, vagy egyáltalán ne egyél húst? – teheted fel a kérdéseket.

Az elmúlt években tudományos kutatóként a táplálkozásban két területet kutattam, az ételtársítást és az általános táplálkozási alapelveket. Ennek a két területnek az ismerete egy olyan magabiztos tudást ad, amivel már nem lehet megtéveszteni az éppen aktuális táplálkozási trendekkel.

Ha szeretnél Te is újra örömmel táplálkozni és szeretnél eligazódni a táplálkozásban, akkor neked arra van szükséged, hogy megismerd azokat az általános táplálkozási alapelveket, amik nem az aktuális divathoz igazodnak, hanem az emberiség ősi tudásán és tapasztalatán alapulnak.

Ezt a tudást összegzem a Testtudatos táplálkozás I-II. tanfolyamban, ami olyan kérdésekre ad választ:

  • hogyan működik a testünk a táplálkozás szempontjából,
  • milyen ételekből állítsuk össze az étkezésünket,
  • mit mivel együnk és ne együnk,
  • mikor együnk a testünk működésével összhangban
  • és hogyan döntsük el, hogy hányszor együnk egy nap során,
  • miből mennyit együnk, egyáltalán milyen mennyiséget együnk egy étkezés során,
  • és hogyan együnk,
  • de választ ad arra is például, hogyan egyeztessük össze az evést és az ivást,
  • hogyan étkezzünk a természettel összhangban,
  • hogyan hatnak az érzelmek a táplálkozásunkra,
  • hogyan vegyük észre és tudatosítsuk az érzelmi étkezést stb.

Ha szeretnél ezekre a kérdésekre választ kapni, akkor rendeld meg a tanfolyamokat.

Marton Melinda