10 ok, amiért hasznosak a fermentált zöldségek

Mi a fermentáció?

Fermentálás – a sóval tartósítás ősi technikája. A fermentáció olyan kémiai folyamat, amelyben enzim hatására szerves anyag bomlik le. A meginduló erjedési folyamat alapja a mikroorganizmusok jelenléte. Ezek a piciny mikrobák – élesztők, baktériumok, gombák – az általuk előállított, vagy a már táplálékban benne lévő enzimek (fermentumok) segítségével viszik végbe az erjedést. Az erjesztést végző baktériumok, penészgombák és élesztőgombák szinte megemésztik helyettünk az ételeket, lebontják az ételek összetevőit, és „jótékony” baktériumokat hoznak létre.

Miért hasznos fermentált zöldségeket fogyasztani rendszeresen?

A fermentáció során a zöldségek nehezen emészthető, gyakran puffadást okozó rostjai felpuhulnak, ugyanakkor a bennük lévő vitaminok, nyomelemek és egyéb hasznos anyagok nem bomlanak le, hanem a szervezet számára sokkal könnyebben hozzáférhetővé válnak. Vagyis a fermentáció során egy „előemésztés” történik.

Amit meg tudunk emészteni, az tud felszívódni. Egy rosszul működő emésztőrendszer számára, amely nem képes megfelelően emészteni, ezek a már „előemésztett“ zöldségek nem okoznak olyan terhelést, mint a nem fermentált társaik.

A tejsavas erjesztésen átesett zöldségek kicsit olyanok, mintha plusz emésztőenzimeket öntenénk a gyomrunkba, ami által az emésztés hatékonyabbá válik. A fermentált zöldségek által jut hozzá a bélrendszerünk olyan hasznos baktériumokhoz, amelyek segítik a szervezet emésztését.

A fermentálási folyamat során olyan élő probiotikus baktériumkultúrák alakulnak ki, melyek a bélflóránkat táplálják. A probiotikumként táplálják az emésztőrendszert, segítik az emésztőrendszerben található baktériumkultúrák munkáját. A baktériumok előállítanak fehérjebontó, szénhidrátbontó enzimeket a bélben.

Beállítják a szervezet sav-bázis egyensúlyát, vagyis pufferolnak, így a káros baktériumok nem képesek megtelepedni ebben a helyreállított közegben. Beállítják a gyomorsav ideális szintjét.

A probiotikumok a szervezetbe jutva biztosítják a bélhámsejtek egészséges működését.
A zöldségek vitamintartalma is emelkedik: sokkal magasabb a savanyított káposzta C-vitamin tartalma, mint a nyers vagy a párolt káposztáé, emellett van benne B12 és folsav is. A C-vitamin mellett tehát más vitaminok és ásványi anyagok is sokkal nagyobb mértékben vannak jelen a savanyított zöldségekben mint a nyers ételekben.

Marton Melinda