A prevencióban (megelőzésben) és az egészségmegőrzésben az egyik leghasznosabb tudás a fermentálás gyakorlata. A fermentált ételek egyrészt természetes úton támogatják az emésztést és a felszívódást, másrészt segítenek bélflóránk egészségének megőrzésében. A fermentálás – a sóval tartósítás ősi technikája, tejsav baktériumos (probiotikumos) erjesztési folyamat.
Az elmúlt 9 évben, amióta a fermentálást gyakorlatban tanítom számos tévhittel találkoztam a workshopjaim résztvevői körében, ezek fordultak elő a leggyakrabban.
1. „Bármennyit meg lehet belőle enni”
Valójában: Fokozatosan és óvatosan, kis adagokkal érdemes hozzá szoktatni a szervezetet. Ez nem a hagyományos savanyúság kategória! Kezdd óvatosan, napi 1-2 evőkanállal!
2. „Önmagában egy csodaszer, ami mindenre megoldás”
Valójában: Ha valaki nem változtat a táplálkozási szokásain és ugyanazt folytatja mint korábban, például cukros üdítőket iszik, rendszeresen édességet, sok tésztafélét, zsíros ételeket eszik, akkor csalódni fog… A fermentált ételek kiegészítik, nem helyettesítik az egészséges életmódot.
3. „Ez csak rohadt zöldség”
Valójában: Nem! A fermentálás egy irányított, lassú erjesztési folyamat, ami tele van hasznos baktériumokkal (probiotikumokkal). Az erjedés és a rothadás között éles választóvonal van, hatalmas a különbség!
4. „Bármilyen zöldséget össze lehet tenni bármivel”
Valójában: Egyes zöldségek más fermentációs időt és körülményeket igényelnek. Például a hagyma sokkal gyorsabban erjed, mint a sárgarépa! Így a végeredmény kellemetlen ízű lesz! A fermentáláshoz szükség van zöldség-alapismeretre is!
5. „Elég 4-5 nap, hogy elkészüljön…”
Valójában: A fermentáció sebessége függ a hőmérséklettől, a sótartalomtól és a zöldségtől. A fermentáció egy lassú erjesztési folyamat. Laboratóriumi körülmények között kimutatták, hogy a hosszan érlelt fermentált zöldségek élettani hatása összehasonlíthatatlanul jobb, mint a gyors erjesztéssel készült savanyúságoké!
6. „Kóstolgatás és sziszegtetés”
Valójában: A buborékok és a finom sziszegés azt jelzik, hogy az erjedés jól működik. Nem javasolt nyitogatni és kóstolgatni a készülő fermentált zöldséget egyrészt higiéniai okokból sem, másrészt az ideális fermentáló közeg fenntartása miatt sem!
7. „Fermentálás és a napfény”
Valójában: A fermentáláshoz a napfénynek semmi köze! Hasonlóan a kovászos uborka készítéséhez, nem a fény a fontos, hanem az ideális hőmérséklet!
Mi a helyzet a betegségekkel?
Egyes betegségeknél, mint a magas vérnyomás, reflux, hisztamin érzékenység nem javasolt a fermentált savanyúságok fogyasztása, vagy csak nagyon óvatosan és kis mennyiségben! Mindig figyelj a tested jelzéseire!
Marton Melinda
Tanuld meg megbízható forrásból a fermentálás gyakorlatát!
Gyere el a következő Gyakorlati fermentálás főzőestre!
További részleteket itt találsz:
https://testtudatos-taplalkozas.hu/fermentalas-tanfolyam/
Marton Melinda
Marton Melinda a Testtudatos táplálkozás márka megalapítója, okleveles táplálkozási tanácsadó. 4 könyv szerzője: Testtudatos táplálkozás, Testtudatos életmód, Gluténmentes Kisokos, Gluténmentes Ünnepi Receptek. 2013 óta a Mindenmentes Főzőiskola vezető oktatója. Többek között a fermentálás gyakorlatát, gluténmentes kovászos kenyérkészítést, gluténmentes sütés-főzést, tejtermékhelyettesítést, növényi sajtkészítést, tojáshelyettesítést tanítja workshopjain, főzőtanfolyamain és főzőestjein. Rendszeresen előadásokat tart Testtudatos táplálkozás és tudatos ételtársítás témákban.