
Mitől lesz igazán roppanós a fermentált uborka?
A roppanós fermentált uborka nem a véletlen műve.
Mert a roppanósság nem egyetlen „titkos trükkön” múlik.
A roppanós fermentált uborka 5 alappillére:
- alapanyag
- só
- hőmérséklet
- megfelelő előkészítés
- időzítés
Ez az öt tényező együtt határozza meg, milyen lesz a végeredmény.
1. Az alapanyag – és mindenekelőtt a frissesség.
Ha piacon vásárolod az uborkát, lehetőleg még aznap tedd el. Az uborka a magas víztartalmú zöldségek közé tartozik, a szedés után folyamatosan veszít a nedvességtartalmából, és az idő múlásával az állaga is romlik.
Csak ép, kemény, friss, jó állapotú uborkát érdemes fermentálni. A már puha, fonnyadt vagy túlérett uborkából nem lesz utólag roppanós fermentált uborka.
2. Megfelelő előkészítés.
Alapos tisztítás után az uborka mindkét végét levágom, majd hosszában kettőbe vagy négybe bevágom. A virág felőli vég levágása azért is kiemelten fontos, mert ezen a részen olyan enzimek lehetnek, amelyek elősegíthetik az uborka puhulását.
Az uborka roppanós állagának megőrzéséhez használhatunk szőlőlevelet. Ez nem pusztán egy régi házi praktika: a szőlőlevélben található tanninok segíthetnek lassítani azokat az enzimatikus folyamatokat, amelyek az uborka puhulásához hozzájárulnak.
3. A megfelelő sóarány.
A só nem csak ízesít: fontos szerepe van abban is, hogy a fermentáció megfelelő irányba haladjon. Ezért a só mennyiségét sem érdemes találomra csökkenteni, vagy épp ellenkezőleg megnövelni.
4. A hőmérséklet.
És talán ez az egyik legfontosabb tényező.
A megfigyelésem alapján az uborka fermentációja során a felöntőlé először zavarossá válhat, majd idővel szép opálos lesz, és ahogy a fermentáció előrehalad, fokozatosan letisztul. Viszont fontos: nem önmagában a lé letisztulása alapján döntjük el, hogy elkészült-e az uborka. Figyelni kell a fermentáció egyéb jeleit is.
Ha nyár végén még 30–40 °C van, a magas hőmérséklet felgyorsíthatja a tejsavas erjedést (erre szokták azt mondani, hogy a savanyúság „felforrt”.). Ilyenkor a túl gyors erjedés és a magas hőmérséklet miatt az uborka könnyen megpuhul.
Éppen ezért amikor az uborka elérte a kívánt állapotot, érdemes hűvösebb kamrába vagy hűtőbe tenni. A hideg lelassítja az erjedést, ami segít abban, hogy az uborka roppanós maradjon.
5. És végül: az időzítés.
Nem mindegy, hogy mikor szedték le az uborkát, mikor tettük el, mennyi ideig hagyjuk fermentálódni, és mikor tesszük hűvösebb helyre.
Ha ezeket érted és jól alkalmazod, sokkal nagyobb eséllyel lesz az üvegedben olyan fermentált uborka, amely nemcsak ízes, hanem roppanós is.
Számomra a fermentálás tanítása éppen erről szól.
Nem egyszerűen megadok egy receptet, hanem szeretném, ha értenéd is, mi miért történik az üvegben. Ezek nem „titkos trükkök”, hanem a jó fermentálás alapjai.
Ha szeretnéd megtanulni a fermentálás valódi gyakorlati alapjait, akkor jó szívvel ajánlom a Gyakorlati Fermentálás workshopomat, mert ezeket közösen mind végigvesszük.
Marton Melinda

Marton Melinda
Marton Melinda a Testtudatos táplálkozás márka megalapítója, okleveles táplálkozási tanácsadó. 4 könyv szerzője: Testtudatos táplálkozás, Testtudatos életmód, Gluténmentes Kisokos, Gluténmentes Ünnepi Receptek. 2013 óta a Mindenmentes Főzőiskola vezető oktatója. Többek között a fermentálás gyakorlatát, gluténmentes kovászos kenyérkészítést, gluténmentes sütés-főzést, tejtermékhelyettesítést, növényi sajtkészítést, tojáshelyettesítést tanítja workshopjain, főzőtanfolyamain és főzőestjein. Rendszeresen előadásokat tart Testtudatos táplálkozás és tudatos ételtársítás témákban.


