Divatdiéták helyett növényi alapú étrend

A növényi alapú étrend abban tér el a divatdiétáktól, hogy tudományosan megalapozott állítások összessége alkotja. Nem a „tudományt” használja saját állításai igazolására, hanem a tudományos állítások igazolják sorra a növényi alapú étrend létjogosultságát.

Pozitív élettani és betegségkockázat csökkentő hatása van.
Ez a fajta táplálkozás számos egészségügyi probléma esetén alkalmazható, és hosszú távon is fenntartható megoldást biztosít a legújabb kor egészségügyi kihívásaira. Az elhízás talaján kialakuló metabolikus és szív-ér rendszert érintő betegségek nagyrészt megelőzhetőek lennének egy helyesen összeállított növényi alapú étrenddel. A daganatos megbetegedésben szenvedő betegek esetén az állati eredetű élelmiszerek háttérbe szorítása a növényi alapúakkal szemben is igazoltan pozitív hatású.

A növényi alapú étrend egy táplálkozási törekvés
A növényi eredetű nyersanyagokra és ételekre épülő táplálkozás a XX. század vége felé került a tudományos kutatások célkeresztjébe. Célja az állati eredetű, valamint az erősen feldolgozott élelmiszerek háttérbe szorítása és a javarészt nyers, feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott növényi eredetű élelmiszerek étrendbe történő beépítése. Az étrend gerincét minden esetben a változatosan összeállított növényi eredetű alapanyagok alkotják.

Miből áll a növényi alapú táplálkozás?
A növényi alapú étrend gerincét a gyümölcsök, a zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonák, a hüvelyesek és az olajos magvak alkotják. A teljes értékű, feldolgozatlan, finomítatlan ételek fogyasztását helyezi előtérbe a többszörösen feldolgozott élelmiszerekkel szemben. Ennek az étrendnek a jellemzője továbbá, hogy előnyben részesíti kíméletes ételkészítési eljárásokat. Ezáltal a növényi eredetű nyersanyagokban található különböző táplálkozás-élettanilag fontos tápanyagok megőrizhetők.

A növényi alapú étrend általános ajánlásai

Zöldségek törekedve a változatosságra
Gyümölcsök 2–4 adag (1 adag = 1 közepes darab vagy ½ bögre)
Teljes kiőrlésű cereáliák 6–11 adag (1 adag = ½ bögre főtt vagy 1 szelet kenyér)
Hüvelyesek (bab, borsó, lencse, szójabab) 2–3 adag (1 adag = ½ bögre főtt)
Leveles zöldségek Legalább 2–3 adag (1 adag = 1 bögre nyers vagy ½ bögre főtt)
Olajos magvak (például: dió, mandula, pisztácia) 30–55 g
Magvak (például: chia, kendermag, lenmag) 1–3 evőkanál
Növényi tejek (például: szója, mandula, kesudió) 2–3 bögre
Friss fűszernövények törekedve a változatosságra

Forrás: 2016. 157. évfolyam, 47. szám 1860 Orvosi Hetilap, Szabó Zoltán [et al.]: A növényi alapú étrendről.

További cikkek a témában
Divatdiéták csapdájában, avagy gondolkozz mielőtt eszel
Az vagy amit megeszel – használd helyesen!
Kína-tanulmány
Nyolc alapelv a táplálkozásban – a Kína-tanulmány alapján

Ha érdekel, hogy mit, mivel, mikor, mennyit, hogyan egyél? Akkor Neked való a Testtudatos táplálkozás I-II. online tanfolyam.

7,5 óra, 11 db PPT-s videó
11 db MP3 a tanfolyamok hangfelvétele
Testtudatos táplálkozás tanfolyam I-II. E-book a tananyag
Testtudatos táplálkozás tanfolyam I-II. munkafüzet

Megnézem a részleteket >>>